Vizsgaanyag


 Elmélet

1. A karate meghatározása.
Okinawából és Japánból származó küzdőművészet. Ütések, rúgások és azok elhárítására szolgáló védések rendszere.

2. Mit jelent a karate és mire utal ez?
Üres kezet jelent. Ez a zen buddhizmusból származó szellemi ürességre utal, amely szerint a karatékának belül üresnek kell lennie. A Japánok szerint ez jelenti az alázatosságot, egyenességet, szellemi felfogóképességet. Ez segíti a harcost a küzdelemben (mizu no kokoro).

3. Ki a modern karate megteremtője?
GichinFunakoshi (1868-1957).

4. Kik voltak Funakoshi mesterei és milyen küzdőművészetet tanult
Matsumura, Azato, Itosu. Az Okinawa-Te két alapvető irányzatát a Naha-Te-t és a Shuri-Te-t tanulta.

5. Mikor és honnan ment Funakoshi Japánba, mikor és hol tartotta az első karate bemutatókat?
A mester 1915-ben érkezett Japánba az Okinawa-i Shuri tartományból. 1915-ben Kyotóban, ill.1922-ben, Tokióban tartotta első bemutatóit.

6. Mi a karate öt fő eleme, amelyekkel rendelkeznie kell a karatékénak?
1. Jellem, 2. Tisztelet, 3. Szorgalom, 4. Önuralom, 5. Akaraterő.

7. Mi a Shotokan?
A világon a legelterjedtebb karate stílus. A név Funakoshi mester 1936-ban, Tokióban megnyitott első dojo-jára utal, amelynek ez volt a neve. Maga a név Funakoshi költői nevéből származott (sho - erdei fenyő; to - hullám, kai, ami később kan-ra módosult - iskola, azaz "hullámzó fenyő iskola").

8. Ki a Shotokan hazai megteremtője, mikor kezdődött itthon a képzés?
Antal János sensei (8. Dan); 1974-ben indultak az első edzések a Mélyépterv SC-ben.

9. Ki és mikor alapította a Nemzetközi Fudokán Szervezetet ?
A nemzetközi Fudokan szövetséget - / ITFKF / - Shinam Dr Ilija Jorga 8.Dan alapította meg 1980-ban-Belgrádban.

10. Honnan került a karate Japánba?
India - Kína - Okinawa - Japán

11. Mi a karate célja?
"A karate célja nem a győzelem, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése" (G. Funakoshi )

12. Melyek a Shotokan és Fudokan stílus jelképei?
Shotokan: a felkelő nap és a tigris; Fudokan: a sas

13. Kik a Shotokan legjelentősebb alakjai?
G. Funakoshi a modern karate megteremtője (5. Dan)
Y. Funakoshi a stílus első megújítója, a mawashi geri és kekomi bevezetője
M. Nakayama 1987.-ig a JKA vezetője, a karate versenyek megteremtője, 9. Dan
H. Kanazawa az SKI (Shotokan Karate International) megteremtője, 9. Dan
H. Nishiyama a JKA legjelentősebb nem Japánban élő tagja, a Fudokan szellemi atyja, 9. Dan
M. Sugiura a JKA jelenlegi vezetője, 9. Dan
T. Asai az IJKA vezető instruktora, 9. Dan
Dr Ilija Jorga a Fudokan stílus létrehozója, 8. Dan

14. Mi az övfokozat?
Jutalom az elvégzett munkáért, serkentés a további munkára. A technikai és szellemi szint jelölése.

15. Kik a legjelentősebb külföldi mesterek a Shotokan stílus különböző iskoláiban?
Japán:     Soji, Tsujama, Mori, Sawada, Osaka;
USA:     Kanazawa, Nishiyama, Ozawa, Okazaki;
Anglia: Enoeda, Azano;
Franciaország: Kase;
Svájc: Sugiyama;
Ausztria: Fujinaga, Kawazoe;
Németország: Tanaka, Ochi, Asai;
Olaszország: Shirai, Miura;
Brazília: Uchiage;
Jugoszlávia: Jorga, Dasic.

16. Nevezd meg a fő karate stílusok megteremtőit?
Gichin Funakoshi - Shotokan;
Hironori Otsuka - Wado-ryu;
Chojun Miyagi - Goju-ryu;
Kenwa Mabuni - Shito-ryu;
Masutatsu Oyama - Kyokushinkai.

17. Melyek a magyarországi fő karate stílusok?
JKA Shotokan, SKI Shotokan, Fudokan, Sankukai, Hayashi-ha Shito-ryu, Isshimi Shito-ryu, Goju-ryu, Goju-kai, Kushi-do, Wado-ryu, Wado kai, Kyokushinkai

18. Melyek a karate mozgások fő csoportjai?
Kihon - alapiskola
Kata - formagyakorlat
Kumite - küzdelem
Tameshiwari - töréstechnika.

19. Mik a karate technikák fő csoportjai?
Ütések, védések, csapások, söprések, rúgások, esések, állások.

20. Melyek a kötött formájú páros gyakorlatok?
Gohon-ippon -, sanbon-ippon -, kihon-ippon kumite.

21. Melyek a szabad formájú páros gyakorlatok?
Jiyu-ippon -, jiyu -, shiai kumite.

22. Sorold fel a katák fajtáit példákkal !
Tanuló katák: Taikyoku 1-6, Heian 1-5;
Haladó katák: Bassai dai, Kanku dai, Tekki 1; Taiji 1-3,Heian Oikumi
Mester katák: Jion, Jitte, Jiin, Hangetsu, Empi, Tekki 2-3, Bassai sho, Kanku sho, Nijushiho, Sochin, Meikyo 1-3, Unsu, Gankaku, Chintei, Gojushiho dai, Gojushiho sho, Wankan, Washinoma, Kanku Oikumi, Kaminari, Setsuyama,stb.

23. Mi a kata jelentősége a karatéban?
A kihonban szerzett ismereteket közelíti a harchoz. A nem versenytechnikákat
 is gyakoroltatja. A védő és támadó mozdulatok folyamatosságát, harmóniáját alakítja ki. Technikai tökéletességre nevel, a gyorsaság, erő, egyensúly és időzítés egységét teremti meg. Különböző irányokban, változó lépésekkel, bonyolult egyensúlyi helyzetekben, más-más ritmussal, mozgás közben gyakoroltatja a tiszta technikát. Rövid időtartam alatt sok karate technikát alkalmaz, a test valamennyi izmát, izületét átmozgatja. Egyesíti magában a karate lényegi vonásait: erőösszpontosítás - kime, - légzéstechnika - hara; - stabil egyensúly; tökéletes technika, tisztelet, önbizalom.

24. Melyik küzdőművészet számít a karate ősének és ki volt az első ismert alakja?
Az indiai varjanustri, melyet Bodhidharma (Darumra Taishi) vitt Kínába 520 körül, ahol megalapította a Shaolin szentélyt, majd kolostort, amely a későbbi kung-fu szülőhelye lett.

25. Mi volt Funakoshi mester sírfelirata, hogyan magyarázható ez?
"Karate ni sente nasi" - A karatéka sohasem támad először. A karatéban nincs előnye a támadónak.

26. Mi a "Mizu no kokoro"?
A karate pszichikai alapelveinek egyike. Jelentése: "víztükörszerű tudat". A tudatnak olyan nyugodtnak kell lennie, mint a sima víztükör, mert az ilyenkor minden tárgyat olyannak tükröz vissza, amilyen az valójában. Ha tudatunk ebben az állapotban van, az ellenfél mozdulatait mind fizikailag, mind pszichikailag azonnal és pontosan tudjuk érzékelni. Ekkor akár védekező, akár támadó reakciónk megfelelő lesz. Ha a víz felszínét megzavarjuk, akkor a tükörképek eltorzulnak. Azaz, ha a tudatunkat megzavarjuk akár a védekezés, akár a támadás gondolataival, nem tudjuk megfelelően érzékelni az ellenfél szándékait. Nem érzékeljük megfelelő időben az ellenfél akcióját, támadását, nem tudjuk kivédeni azt, ill. megelőzni.


27. Mi a "Tsuki no kokoro"?
A karate pszichikai alapelveinek egyike. Jelentése: "holdfényszerű tudat". A tudat az ellenfél minden mozdulatára terjedjen ki, mint ahogy a holdfény is egyenletesen ragyog be mindent.
Ebben az esetben tudatunk észleli az ellenfél testének minden rezdülését, észreveszi a réseket a védekezésében, amelyet azonnal ki lehet használni.
A felhők, amelyek eltakarják a holdat, a hasonlatban az idegességet, a figyelem elterelődését jelképezik.
Ezek megzavarják az ellenfél mozdulatainak érzékelését, értékelését, lehetetlenné teszi a pontos helyzetfelismerést, valamint a megfelelő technikák alkalmazását.

28. Mi a jelentősége a tudat és akarat egységének a küzdelemben?
.Az ellenfél mozdulatainak és szándékainak felismerése és helyes értelmezése után csak megfelelő küzdőszellemmel végrehajtott technika eredményez hatásos akciót. A cselekvési akarat az a döntő tényező, amely az ismereteket tettekre váltja, a képességeket aktivizálja

29. Mi a "kime"?
A kime az energiák fókuszba gyűjtése egy adott pillanatban egy adott célra (ki = erő, me = fókuszba gyűjtés). Ez nem csak a fizikai erő koncentrálását jelenti, hanem szellemi-lelki koncentrációt is. Az összpontosítás időtartama nagyon rövid. A kime során a légzés szabályozására is ügyelni kell, a találat pillanatában a levegőt erőteljesen ki kell fújni (kiai). Ekkor a test összes izma megfeszül, a test minden ereje egy pontban összpontosul. Ez a maximális erőkifejtés csak pillanatnyi, ezt követi az izmok ellazulása. A levegőt azonnal be kell szívni és fel kell venni a megfelelő testhelyzetet a következő technika végrehajtásához. Mindezt nem tudjuk végrehajtani az erőösszpontosítást segítő , megfelelő lelkiállapot nélkül. Ha a kime nem megfelelő, a technika hatástalan marad, az erőfeszítés kárba vész.

30. Mi a "kiai" szerepe a karatéban?
A kiai rövid, a kime pillanatában az izomzat összerándulása következtében keletkezett, a kipréselt levegő által keltett hang. Célja: az erőösszpontosítás elősegítése, az ellenfél megfélemlítése, a saját harci szellem fokozása, az izmok felfeszítése a támadó technikák nagyobb erejű végrehajtása, ill. a kapott találatok könnyebb elviselése céljából.

31. Mi a "zanshin" és mi a szerepe a karatéban?
A zanshin jelentése: tökéletes befejezés, ami egyben lehetőség az új technika elkezdésére. Tulajdonképpen a technikák végrehajtásával járó lelki koncentráció kifejeződése. A kata nem az utolsó mozdulatnál ér véget, hanem a szertartásos üdvözlésnél, ebben az esetben ez jelenti a zanshint. Küzdelemben a zanshin azt jelenti, hogy a kimével végrehajtott technika után visszatérünk a kiinduló helyzetbe, felvesszük az eredeti küzdőállást, küzdő távot, amivel kikerülünk az ellenfél hatóköréből. Az izmok elernyesztése és a levegő beszívása után így új lehetőség nyílik egy újabb támadásra vagy egy másik ellenfél elleni harcra.

32. Mi az erő-ellenerő szerepe a karatéban?
Minden erővel szemben ellentétes irányú, azonos nagyságú erő hat. Ez a fizikai törvény a karatéban is érvényesül. Ütésnél pl. a visszahúzó másik kéz (hikite), valamint a talajnak feszülő támasztó láb többlet erőt eredményez. Ez az elv összetett formában is érvényesül: amikor a kéz eltalálja a célt, az ütés következtében keletkező lökés ereje a testen át a hátsó, ill. támasztó lábba jut, mely a padlón támaszkodik stabilan a sarok lenyomásával, innen visszajut az ütő kézbe, növelve az ütés erejét.

33. Mi az erőkoncentráció szerepe a karatéban?
Minden fizikai munka végzéséhez szükség van az erő koncentrálására. Az átlagon felüli erő kevésre képes, ha megoszlik, a relatíve gyengébb, de fókuszált erő legyőzheti azt. Leegyszerűsítve a karate a megfelelő időben és helyen alkalmazott erőösszpontosítás. Fontosabb elvei a következők: minél rövidebb idő alatt alkalmazzuk az ütőerőt, annál hatásosabb. Nagyon fontos a karatéban az erőkoncentráció időtényezője, ugyanis így lehet gyorsan váltani egyik technikáról a másikra. Minél több izom jön működésbe az adott mozdulat végrehajtásakor annál nagyobb az erő koncentrációja. A csak kezek és lábak által kifejtett erő aránylag kicsi, ezért az egész test izomerejét fel kell használni oly módon, hogy az erő a találat pontjában koncentrálódjon (seiken, koshi, kakato, sokuto, stb.). Az erő összpontosítása nem a test összes izmának egyidejű működésétől, hanem az izmok működésének megfelelő sorrendjétől függ. A has és medencetáji izmok igen erősek, de lassúak, míg a végtag izmok gyorsak, de gyengék. Izomkoncentrációnál először a lassú hasi és csípőtáji izmokat kell működésbe hozni, majd az erőt a találati pontba a már lendületbe hozott gyors végtagokon keresztül kell juttatni. Ezzel magyarázható az a karatéban elterjedt mondás, miszerint először a csípő mozdul és azután a kezek, vagy lábak. A jól edzett, erőteljes, robbanékony izomzat előfeltétele a karate tanulás eredményességének. Az elméleti ismeretek gyenge fizikum mellett semmit sem érnek. Hatásos és erőteljes technikák csak a megfelelő izmok koordinált, harmonikus működtetésétől várhatók. A felesleges izommunka hasztalan erőpocsékolás, görcsössé, lassúvá teszi a mozdulatokat, akadályozza a helyes kivitelezést. Viszont a szükségtelen izmok elernyesztése sohasem jelentheti a készenlét megszűnését.

34. Miért fontos a helyes légző technika alkalmazása a karatéban?
A mozdulatok végső pillanatában alkalmazott rövid, erőteljes, a hasizmok összerándulásával járó kilégzés (hara) segíti az izmok hirtelen megfeszítését, míg az utána következő belégzés az izomzat elernyesztését. A belégzés mindig teljes legyen, kilégzéskor viszont kb. 20 % levegő maradjon a tüdőben, mert a teljes kilégzés a testet ernyedtté, s így védtelenné teszi.

35. Miért fontos az egyensúly a karatéban?
Az egyensúly megtartásának különös jelentősége van a kombinációk során. Miközben az egyik technikáról a másikra váltunk, automatikusan lehetőséget teremtünk az ellenfelünknek, hogy kibillentsen egyensúlyunkból bennünket. Az egyensúly megőrzésének alapja a megfelelően kivitelezett technika, testtartás, és a stabil állás. Az egyensúlyból kibillenünk: ha a sarkunk felemelkedik a földről, ha túlságosan előre dőlünk, ha vállból túl nagy erőt fejtünk ki és ha nem húzzuk vissza a rúgó lábat a mellkashoz, mielőtt leengedjük. Az egyensúly megőrzése főleg a rúgótechnikánál fontos, amikor a test csupán egy ponton van alátámasztva. Jó egyensúlyi helyzet eléréséhez az alátámasztási pontokat (a lábakat) minél jobban el kell távolítani egymástól, s a test súlypontját (a csípőt) süllyeszteni kell. Ennek a követelménynek ellentmond, hogy az egymáshoz közel lévő lábak és a magasan tartott súlypont tesz képessé a gyors helyzetváltoztatásra. Van tehát egy pont, melyen túl a stabilitás érdekében nem érdemes menni. Ugyanígy a térdben behajlított tartóláb több lehetőséget nyújt az egyensúly megőrzésére, a túlzott térdhajlítás viszont erőtlenné teszi a rúgást.

36. Mi a "sen no sen"?
A "sen no sen", amikor támadó szándékunkat közvetlenül az ellenfél tudomására hozzuk, azaz első szándékú, megelőző támadást jelent. Ilyenkor a támadás indítása nagy gyorsasággal történik, ez kezdeményező pozíciót jelent. Fontos az időzítés, sok múlik a ritmuson és a tempón is. A megfelelő küzdőtávolság létrejöttekor azonnal, habozás nélkül kell támadni.

37. Mi a "go no sen"?
A "go no sen" reakció az ellenfél támadására, alkalmazkodás hozza védéssel és azonnali ellentámadással. Jelenti még a küzdelemben a kezdeményezés magunkhoz ragadását. A go no sen nem defenzív karatét jelent, ilyenkor az ellenfelet nem csak akcióra bírjuk, hanem olyan mozdulatokra ösztönözzük, amelyeket a magunk előnyére ki tudunk majd használni és így saját ritmusunkkal döntő technikát tudunk alkalmazni. Nagyon sok függ a helyes, az igazi küzdőszellemtől (kihaku).

38. Mi a "tai no sen"?
A "tai no sen" támadás, mielőtt az ellenfél támadna. A támadási szándék felismerése a támadó mozdulat elindítása előtt és az ehhez kapcsolódó megelőző támadás.

39. Sorold fel Funakoshi mester öt jó tanácsát, mely egyben a Shotokan karate esküje is.
Törekednünk kell személyiségünk fejlesztésére.
Hűek leszünk tanulmányaink szelleméhez.
Bátornak és állhatatosnak kell lennünk.
Nagy fontosságot kell tulajdonítanunk az etikettnek.
Ébernek kell lennünk az ostobasággal szemben.

40. Sorold fel a pont megítélésének feltételeit.
Jó forma; sportszerű viselkedés , erős végrehajtás; zanshin; helyes időzítés; jó távolság.

41. Mikor ítélhető sanbon, nihon, ippon?
Sanbon: jodan rúgás; dobás, ill. ashi barai után földre került ellenfélen pontszerző technika végrehajtása.
Nihon: chudan geri; ellenfél egyensúlyból történő kibillentése utáni pontszerző technika; kéztechnikák kombinációja végrehajtása; az ellenfél hátára pontszerző technika végrehajtása.
Ippon: jodan - chudan tsuki, uchi;

42. Mi a szerepe az erő és a sebesség kölcsönhatásának a küzdelemben?
A karate technikáinak ereje elsősorban a találat pillanatában bekövetkező maximális izomkoncentrációhoz szükséges időtartamtól függ. Azonos feltételek esetén a nagyobb sebesség nagyobb erőt is eredményez. Nagyobb sebesség érhető el, ha megnő a felgyorsítás útja, ezért a rúgásnál a láb behajlítva induljon, és a találati pontba teljesen kinyújtva érkezzen. Minél hosszabb a láb útja, annál nagyobb sebességre képes felgyorsulni, s így ereje is megnövekszik. A tömeg adott, döntő viszont a sebesség, mely négyzetesen számít. A célba csapódásnál a mozgási energia, deformáló energiává alakul és elnyelődik a találati felületen. Az erő és a sebesség növelése érdekében hirtelen és előkészítés nélküli mozdulatokat gyakorolva tudjuk csökkenteni a reakcióidőt és növelni a mozdulat sebességét.

43. Miért fontos a küzdelemben a merőleges találati szög és a kis találati felület?
Merőleges találati szög: bár az elcsúszó találat az ellenfél ruháján nagyot csattanva gyakran megtéveszti a versenybírókat, nagymértékben veszít hatásosságából, hiszen a becsapódási energia egy része átalakul mozgási, - (az elcsúszás útja) ill. súrlódási-energiává. Az energia átalakulás optimális hasznosulási szöge 90°. Kis találati felület: az átalakuló erő fordítottan arányos a találati felülettel, ezért a technikát pontszerűen célozva, koncentráltan kell bevinni. Ütésnél pl. csak az un. seiken (a mutató és középső ujj bütyke), nem pedig az egész ökölfelület közvetíti az erőt.

44. Melyek a küzdőmozgás és a sikeres harc alapfeltételei?
A testtartás, mely könnyed, rugalmas és mozgékony. Lehetővé teszi a gyors reagálást, a támadó vagy védő technika azonnali végrehajtását (jiyu-kamae). A törzs "hanmi" helyzetben, a gerinc függőleges, a fej egyenes. A csípő képes gyorsan süllyedni, emelkedni, előre, hátra vagy oldalra hirtelen elmozdulni. Az elől lévő kéz enyhén hajlítva védi a törzset, bordákat az ököl az ellenfél arcára céloz. A hátsó kéz a gyomorszáj előtt, az ököl az ellenfél gyomrára mutat.
Az állás laza, hirtelen lépésre, helyváltoztatásra alkalmas. A térdek enyhén hajlítottak az első lábfej kissé befelé mutat. A lábak egyenletesen viselik a testsúlyt, a talpon és a lábujjakon érezhető a robbanékony erő. A sarkak és a padló közt "papírlapnyi" hézag (fudo-dachi).
A távolság az, melyből kiindulva egy lépéssel az ellenfél előtt vagyunk - lépéselőny-, egy ütéssel előbb döntő találat érhető el, vagy egy lépéssel a támadás előtt biztonságos helyzetbe kerülhetünk. Függ a testi adottságoktól is és az egyén technikájától is. Az ideális távolság, hogy az ellenfélhez elég közel, attól mégis megfelelő távolságba legyünk, tehát ellenfelünk ne tudjon támadni, ugyanakkor mi támadásunkkal elérhessük (maai).
A tekintet vagy a szemek helyzete. Az ellenfelet egészében kell látni. Nem helyes a szemébe nézni, vagy a lábát figyelni, hanem minden mozdulatát figyelemmel kell kísérni, tetőtől talpig be kell fogni a perifériás látással, anélkül, hogy a tekintetünk egyetlen pontra szegeződne. Ahhoz, hogy az ellenfelet pontosan felmérhessük, a szemeket, a tekintetet egy távolabbi pontra kell fixálni, így elérjük, hogy egész testtel látómezőnkbe kerül (me-no-tsukekata).
A lehetőség felismerése. A támadás kezdeményezésénél vagy védekezésben a technika végrehajtása nem okoz eredményt, ha az ellenfél nem talál nyílást. Ilyen lehet lélektani nyitottság, állás nyitottság, mozgás közbeni nyitottság, Mozgás közbeni nyitottság elleni lehetőségek: az ellenfél technikájának kezdeti fázisa, amikor az a támadásra összpontosít és védekezése gyenge, támadásnál az egyes támadás védésekor vagy sorozattámadás közben cselezéskor, vagy az ellenfél meglepődésének, elbizonytalanodásának, megijedésének vagy önbizalomvesztésének pillanatában (waza-o hodokosu-koki).

45. Mi az "ichibyoshi"?
Ez a bármilyen előkészítő mozdulat nélküli, egy lélegzettel való támadás.

46. Mi a "sun-dome"?
Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a karate technikát a céllal való összeütközés előtt megállítjuk. A maximális erővel végrehajtott technika fókuszpontja a találati felület előtt 1-3 cm-el legyen.

47. Ismertesd az ippon-shobu kumite zászlójeleit!
Ippon, waza-ari, jogai, hansoku, shikaku, mienai, keikoku, hikuwake, kachi, torimasen.

48. Ismertesd az alábbi versenybírói kifejezéseket:
A mérkőzést kezdd meg, 30 mp van hátra, állj, küzdjetek tovább, küzdjetek újra, bírák hozzám, döntés, döntetlen, hosszabbítás, új mérkőzés, nem ismerem el, leléptetés.

49. Ismertesd az alábbi versenybírói kifejezéseket:
A piros/fehér győz, megintés, megintés kilépésért, piros/fehér elhagyta a küzdőteret, együttes találat, nem hivatalos figyelmeztetés, feladás, versenyzők visszarendelése a kiindulási pontra eredményes technikák, döntő technikák, két wazari, azaz ippon, nihon, sambon.

50. Melyek a tiltott technikák és a tiltott találati felületek?
Fejjel, térdel, könyökkel történő támadások.
Nyitott kezes technikák arcra, torokkal érintkező technikák, túlzott érintkezéssel bevitt technikák tekintettel a támadott pontszerző felületre, támadás az ágyékra, csuklóra, lábfejre, veszélyes dobások, ellenőrizhetetlen technikák, ismételt közvetlen támadás karra és lábra, ismételt kilépés a küzdőtérről vagy mozdulatok melyek nagy időveszteséggel járnak, az ellenfél céltalan megfogása, birkózás, lökdösődés, mubobi, sérülés színlelése előnyszerzés céljából, mindenféle eltérő viselkedés, mint sértés, ingerlés, nem kért megjegyzés, sportszerűtlen viselkedés.

51. Miért karate-do ?
A karate-do, ahogy erre a Funakoshi mestertől származó idézet is felhívja a figyelmet több, mint sport, több mint egyszerű testmozgás. Ez egy életmód, egy szemlélet, tulajdonképpen egy, a harcművészeten keresztül gyakorolt szellemi út. Erre utal, hogy kihangsúlyozzuk : Karate-Do. A „Do” pedig azt jelenti : Út, pontosabban az az út, amit az ember élete során „bejár”.
Ahogy gondolkodik, és ahogy ez a gondolkodás a cselekvéseiben megnyilványul. Aki a Karate-Do-t gyakorolja, annak megnyilvánulásaiban a Karate-Do alapelveit- jellem, tisztelet, szorgalom, önuralom, akaraterő – kell minél jobban érvényesítenie.
Így a gyakorlás nemcsak az edzőteremben végzett munkát jelenti, hanem hatnia kell az élet minden területére is. A test edzése és a jellem formálása összefügg.
A rendszeres fegyelmezett gyakorlás javítja a koncentráló képességet, az odafigyelést, a kitartást, így a karatéka a munkában, a tanulásban, jobb eredményeket érhet el. „ Akiben rend van, az rendet hoz létre maga körül” – mondta Konfucius. Minél inkább megvalósítja valaki ezeket az alapelveket, annál inkább fog hatni környezetére is. A „Do” jelent még módszert is, azt a módot, ahogy maga a Karate-Do hat. Karate, szó szerint üres kéznek fordítható, és természetesen utal arra, hogy ez egy fegyvertelen küzdőművészet.  

52. Mit jelent a „ Kara”?
Az első írásjegy a „Kara” az „üresség” az a kifejezés, ami a Zen-buddhizmus legfontosabb fogalma. Az jelenti „üres” lenni, előítéletektől mentesen úgy tekinti a dolgokat,”ahogy vannak”, képesnek lenni „kiüresedni”, megszabadulni
a sokszor rossz beidegződéstől, mindig készen állni új ismeretek befogadására, más nézőpontokból megvizsgálni ugyanazt a problémát. A Karate-Do esetében ez a fajta üresség az eszköztelenségre is utal: ahhoz, hogy a Karate-Do-t gyakoroljuk, az előbb említett alapelveket érvényre juttassuk nincs szükségünk semmire, nem kell semmilyen különleges képesség, semmilyen speciális dolog, csak saját magunk. A fegyverhasználat, átvitt értelemben bármilyen eszközhasználat, vagy képesség kihangsúlyozása, függőség kialakítását eredményezheti. Így ez a fajta üresség az egyensúly, a harmónia megteremtésének a módszere lehet. A Karate-Do azonban nemcsak egyfajta elvont elméleti filozofálgatás, hanem egy olyan testedzés is, ami lehetővé teszi, hogy a rugalmasságunkat, gyorsaságunkat, erőnket, állóképességünket, vagyis mindazt, ami a modern értelembe vett egészséghez tartozik, megőrizzük, sőt fejlesszük.

53. A négy fő stílus ismertetése.
Shotokan ryu ( shoto iskola ) – stílus, amelyet Gishin Funakoshi mester teremtett. Shoto az „erdei fenyők hullámzását” jelenti, álnév, amellyel Funakoshi mester aláírta a kalligrafikus ( szépírási ) műveit, amelyben szenvedélyes szakértő volt. A küzdőhelyzetek hosszúak, a testsúly mélyen van, a mozdulatok gyorsak és erőteljesek.
Wado ryu („a béke útja, vagy japán út”) Hironori Otsuka mester által létrehozott stílus. Magas pozíciók, gyors, köríves és kitérő mozdulatok jellemzik, amelyek elősegítik a küzdelmet.
Goju Ryu – a „goken” – erős ököl, illetve a „juken” – gyenge ököl ( rugalmas ).
Ezt a stílust Chojun Miyagi teremtette meg. Lassú és erős, heves izomfeszítések jellemzik a mozdulatokat. A Goju Ryu intenzív fizikai edzéseket igényel.
Az idők folyamán ez a stílus változott a legkevésbé, megőrizve sok eredeti sajátosságot.
Shito Ryu – két ideogramma, amelyek két mester Itosu ( Shurite ) és Higaona
( Nahate ), nevét őrzik. E stílus megteremtője Kenwa Mabuni, aki a művészetét e két nagy mestertől tanulta. Könnyed és elegáns mozdulatok jellemzik, amelyekben kiemelik az izmok erős feszességét: továbbá a test súlypontja magasan van elhelyezve ( magas pozíciók

 

Gyakorlat

1.-2. kyu (barna öv)
          KIHON:

Zkd. ötször
E: sanbon cuki, hátra soto uke gyaku cuki, előre uraken uci gyaku cuki
H: age uke gyaku cuki, helyben kizami cuki gyaku cuki
E: mae geri gyaku cuki helyben, előre mae geri gyaku cuki
H: kkd. shuto uke, kizami mawashi nukite
E: ren cuki, hátra kkd. shuto uke, kizami mae geri nukite, lépés előre haito uci gyaku cuki
H: uchi uke, kizami cuki gyaku cuki
E: mae geri oi cuki jodan, joko kekkomi oldalra kbd. joko empi, mawashi geri gyaku cuki (végig ua. a láb)
H: soto uke, uraken uci gyaku cuki
E: age empi, hátra kkd. ushiro empi, előre kbd. joko empi, előre mawashi empi
M: uramawashi, uraken uci gyaku cuki

Mozgásból, fudo daci, suriashi, ötször

E: kizami cuki gyaku cuki
H: gyaku cuki uraken uci gyaku cuki
E: gyaku cuki, beszökkenés kizami mawashi geri oi cuki lépéssel
M: ushiro geri gyaku cuki
E: mae mawashi geri, beszökkenés uramawashi
H: kizami kekkomi gyaku cuki

KATA:

Jion, Jitte, Tekki I., Bassai dai értelmezés (1. kyu: Kanku dai is)

KUMITE:

Jiyu ippon kumite 4 x
randori kumite

3. kyu (barna öv)
         KIHON:

Zkd. ötször
E: sanbon cuki
H: kkd. shuto uke zkd. nukite
E: age uke gyaku cuki, hátra soto uke gyaku cuki, előre uraken uci gyaku cuki
M: uchi uke gyaku cuki, hátra gedan barai gyaku cuki, előre mae geri oi cuki jodan
E: kkd. shuto uke, kizami mawashi geri gyaku cuki H: uraken uci gyaku cuki
E: soto uke kbd. joko empi, kekkomi zkd. gyaku cuki M: zkd. joko geri keage gyaku cuki
E: zkd. joko geri kekkomi, uraken uci gyaku cuki M: ushiro peri gyaku cuki
E: mae geri, helyben ushiro geri, mae geri lelépéssel gyaku cuki
M: kizami mawashi geri, h. lábas mawashi geri gyaku cuki

Mozgásból, fudo daci, suriashi, ötször

E: kizami cuki gyaku cuki
H: gyaku cuki uraken uci gyaku cuki
E: gyaku cuki kizami mawashi geri oi cuki lépéssel
M: mae mawashi geri
E: beszökkenés, uramawashi
M: ushiro uramawashi

KATA:

Jion, Jitte, Tekki I., Bassai dai

KUMITE:

Jiyu ippon kumite 3 x
randori kumite

5. és 4. kyu (kék öv)
          KIHON:

Zkd. ötször
E: mae geri sanbon cuki
H: ren cuki
E: age uke gyaku cuki, mae geri gyaku cuki helyben
H: soto uke, uraken uci gyaku cuki
E: uchi uke, kizami cuki gyaku cuki H: gedan barai nukite
E: mawashi geri gyaku cuki
H: lépéssel nagashi uke kizami mawashi gyaku cuki
E: joko geri kekkomi
H: soto uke, kizami kekkomi gyaku cuki
E: kkd. shuto uke zkd. nukite
H: kkd. shuto uke, kizami mawashi geri gyaku cuki

Mozgásból, fudo daci, suriashi, ötször

E: kizami cuki gyaku cuki
H: gyaku cuki kizami cuki
E: gyaku cuki mawashi geri gyaku cuki
M: ashi barai mawashi geri ua. láb

KATA

Heian Jondan Heian I-III.
Heian Godan bemutató

KUMITE

Jiyu ippon kumite 3 x
randori kumite

6. kyu (zöld öv)
             KIHON:

Zkd.ötször
E: sanbon cuki
H: ren cuki
E: age uke gyaku cuki
H: soto uke gyaku cuki
E: uchi uke gyaku cuki
H: gedan barai gyaku cuki
E: mae geri cudan ,oi cuki jodan
M: mae rengeri
E: mawashi geri
M: mawashi geri , gyaku cuki
E: kbd. joko ger i keage, vissza is
E: kbd. joko geri kekkomi, vissza is
E: kkd. shuto uke
H: kkd. shuto uke zkd. nukite

Mozgásból, fudo daci, suriashi, ötször

E: kizami cuki
H: gyaku cuki
E: kizami cuki gyaku cuki
M: kizami cuki gyaku cuki mawashi geri

KATA:
Heian Sandan Heian I-II
Heian Jondan (bemutató)

KUMITE:
Kihon ippon kumite
Jiyu ippon kumite
randori kumite

7. kyu (gyermek-felnőtt narancssárga öv)
          KIHON

Zkd. ötször
E: sanbon cuki
M: ren cuki
E: age uke gyaku cuki
H: soto uke gyaku cuki
E: uchi uke gyaku cuki
H: gedan barai gyaku cuki
E: mae geri cudan oi cuki jodan
M: mae rengeri
M: mawashi geri
E: kbd. joko geri keage, vissza is
E: kkd. shuto uke
M: kkd. shuto uke zkd. nukite

KATA
Heian Nidan
Heian I
Heian Sandan - bemutató

KUMITE
Gohon ippon kumite
Kihon ippon kumite


8. kyu (gyermek citrom sárga öv, felnőtt fehér öv két sárga csík)
          KIHON

Zkd. haladásban ötször (mawate)
E: oi cuki jodan
E: oi cuki chudan
E: age uke gyaku cuki
E: soto uke gyaku cuki
E: uchi uke gyaku cuki
E: gedan barai gyaku cuki
E: kkd. shuto uke
E: kbd. joko geri keage

KATA
Taikioku Shodan
Taikioku Nidan
Taikioku Sandan
Heian Shodan

KUMITE
Gohon ippon kumite

9. kyu

KIHON
11. év alatt (fehér öv):
1. piros csík
yoi daci, cuki jodan, cuki chudan, age uke, uchi uke, soto uke, gedan barai

2. piros csík
mint az 1. csík, plusz mae geri

3. piros csík
haladásban: zkd. oi cuki jodan, oi cuki chudan, age uke, uchi uke, soto uke, gedan barai, morote gedan barai mae geri, mawate
kbd. haladás keresztlépéssel

4. piros csík
mint a 3. csík, plusz Taikioku Shodan

11. év felett (fehér öv, egy sárga csík):
mint a 4. piros csík
KATA
gyermek 4. csík, ill. felnőtt:
Taikioku Shodan

KUMITE
-nincs

 

Számok,Szavak
 
1 ICHI (ics / icsi)
2 NI (ní / nyí)
3 SAN (szan)
4 SHI , YON (sí, jon); a tizen- húszon- stb. esetben a yon használatos
5 GO (go)
6 ROKU (rok)
7 SICHI, NANA (szics / szicsi, nana)
8 HACHI (hacsi)
9 KYU (kjú)
10 JU (dzsú)
Példák a tízen felüli számokra:
12 JUNI (dzsúní / dzsúnyí)
34 SANJUYON (szandzsújon)
44 YONJUYON (jondzsújon)
75 NANAJUGO (nanadzsúgo)
100 HYAKU (hjaku)
Age emelő, emelés
age-uke emelő védés
age-zuki felfelé csapódó ütés fejre
Ago áll, allcsúcs
aida 1. távolság 2. közép
aikido A test és a szellem harmóniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. Megalkotója: Uyeshiba Morihei
aisatsu sorakozó az üdvözléshez
aiuchi együttes találat, összetámadás
Arigato! Köszönöm!
ashi láb
ashi-barai láb-söprés
ashi-waza láb-technika
atama fej
atami-zuki ütés fejre
ate csapás
ate waza csapás, sulykolás
atemi a test életpontjai
atemi waza életpontokat támadó technikák
awase kettős, egyesített
awase zuki kettős ütés
Banzai! Hurrá!, Éljen!
barai söprés, kaszálás lábbal
barai / harai söprés, kaszálás
Bassai Sho, ~ Dai mesterkata: "Törd szét a sziklát!", "Törj be az erődbe!"
bo bot (kb. 180cm hosszú)
Bodhidarma (Daruma Taishi, Lo han) Indiai származású buddhista pátriárka, aki a VI. századi Kínában, a Shaolin kolostorban kezdett oktatni testgyakorlatokat, valamint filozófiát.
bokken gyakorló fakard (aikido)
Budo "Harc útja", a hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. (kendo, iaido, karatedo, aikido, judo stb.)
bushi lovag, harcos
Bushi-do szamurájok íratlan kódexe
Chi életenergia
chi mei "halálos ütés", azaz döntő találat
Chintei mesterkata, "Kínai kéz"
choku-zuki váltott kezes egyenses ütés
Chuan--Fa/Chuan-Shu Kung-Fu régi elnevezése: "Az ököl útja"
chudan középső szint (nyak és öv között)
chusoku a talp ujjak alatti párna
dachi állás
dai nagy, alapvető
daimyo földesúr, "nagy név"
dan 1. Ember 2. szint, mesterfokozat
do 1.-szor, -szer, -ször 2.tanítás, módszer, út, stb. Kínaiul: Tao
dojo "szentély", a "do" gyakorlásának a helye, edzőterem
do-kyaku lépő, mozgó láb
embu-sen "a kata ott végződik, ahol elkezdődött", a kata térbeli mozgásvonala
Empi mesterkata, "Fecske"
empi/hiji könyök
empi-uchi csapás könyökkel
fudao-dachi (sochin-dachi) = szilárd, "rendíthetetlen" állás
fudoshin "szilárd elme"
fuji szent, örökkévaló
Fujiyama Japán szent hegye
fumikomi "taposó" rúgás
FUNAKOSHI Gichin A modern Karate megalkotója (1868-1957) a karatét nem sportként, hanem művészetként képzelte el
Gankaku mesterkata, "Daru a kiklán"
gedan öv alatti szint
gedan-barai alsó szintű söprő védés
geri rúgás
gi budo gyakorló öltözet
go 1. az ötös szám 2. erő, keménység 3. tiszteletreméltó 4. stratégiai társasjáték
gohon ötször
gohon-kumite öt lépéses kötött küzdelem
Goju Ryu Miyagi mester által létrehozott karatestílus
Gojushiho Sho mesterkata, "54 lépés"
Gomen nasai! Bocsánat!, Elnézést!
guruma kör
gyaku ellentétes oldali
gyaku-ashi hátul lévő láb
gyaku-hanmi 45°-os féloldalsó testhelyzet ellenoldali csípővel
gyaku-kaiten ellen forgatás (csípő)
gyaku-zuki egyenes ökölütés a hátul lévő láb felőli kézzel
hachi a 8-as szám
hachinoji dachi vállszélességű készenléti, " nyolcszög" állás
hai igen
haishu kézhát
haisoku lábhát, lábboltozat
haito belső kézél
haito-uchi csapás belső kézéllel
haito-uke védés belső kézéllel
haiwan alkar külső része
Hajime! Kezdd el!, Rajta!
Hakama oldalt hasított, hagyományos nadrág, aikido és kendo viselete
hambo rövid bot (kb. 120cm )
Hangetsu mesterkata
hangetsu-dachi "félhold" állás
hanmi 45°-os féloldalsó testhelyzet
hantai oldalcsere, másik oldal
happo-kumite hangjelre reagáló, több ellenfeles, kötött küzdelem
Hara súlyponti közép, has. A lélek közppontjának filozófiai fogalma. A "Ki" erőközpontja
hasami-zuki /~ uchi kettős, ollózó ütés
Heian 1. Japán egykori fővárosa (Kyoto) 2. Shotokan karate-do öt tanulókata neve 3. (heian) történelmi korszak Japánban
heiko párhuzamos
heiko-dachi állás párhuzamos lábfejekkel
heiko-zuki ütés két kézzel párhuzamosan
heisoku-dachi zártlábas állás
hidari bal, baloldali
hiji / empi könyök
hiki húzni
hiki-ashi láb behúzás, visszarántás
hiki-te kéz behúzás, visszarántás
hiragana kiejtés szerinti japán írásmód
hiraken ököl első ujjízülete, ütőfelület
hiza térd
hiza-geri térddel történő rúgás
hiza-uke térddel történő védés
Hokkaido Japán északi főszigete
Honshu Japán középső főszigete
hyoshi ritmus, időzítés
iaido / iai-jutsu kardkirántás művészete
ibuki légzési technika
ichi az 1-es szám
ichi-byoshi "egy lélegzet, egy akció" elve: technika és légzés összpontosítása
iie nem
ikebana virágrendezés művészete
ikken hissatsu "megölni egy ütéssel" elve
ippon egy találat, "egy lehetőség" elve
ippon ken mutatóujj első ízülete, ütőfelület
ippon kumite gyakorló küzdelem egy lépéssel
ippon nukite egyujjas szúrás
ippon-kumite egy lépéses kötött gyakorlóküzdelem
ippon-shobu egy pont eléréséig tartó mérkőzés
Isshin-ryu modern karate stílus
Itosu Yasutsune Okinawai harcművészet kiemelkedő alakja, Matsumura mester tanítványa. Funakoshi és Mabuni mesterek tanítója.
eet Kune-do Bruce Lee által fejlesztett harcművészet
jiku-ashi tartó láb
jion szentély, templom
Jion mesterkata
jissien-kumite valódi élethalálharc
jitsu / jutsu művészet (fizikai, testi)
Jitte mesterkata, "Tíz kéz"
jiyu laza, szabad
jiyu szabad
jiju-ippon-kumite harcszerűen végrehajtott egyetlen akcióból, álló kötött gyakorlat
jiyu-kamae küzdő kéztartás
jiyu-kumite gyakorló szabad küzdelem
JKA Japan Karate Association (angol), Nihon Karate Renmei (japán), Japán Karate Szövetség (magyar)
jo 1. magas 2. rövid bot (kb. 120cm)
jodan felső szint, a fej magasságában
ju a 10-es szám
Judo "Lágy művészet", modern japán küzdősport. Megalkotója Jogoro Kano
juji kereszt, keresztező
juji-uke keresztező védés két kézzel
kabuki hagyományos japán színjátszás
kaege emelő, felcsapó rúgás
kaeshi forsított, megcserélt, ellen-
kaeshi-ippon-kumite váltott küzdőgyakorlat
kaeshi-kumite előre-hátra lépéses gyakorló küzdelem
kagi kulcs, horog
kagi-zuki vízszintes horogütés; oldalra irányuló, derékszögű seiken-zuki
kai 1. szövetség 2. találkozás
kaite forgó, körkörös
kakae-ashi felrántott láb
kakato sarok, a lábfej része
kakato-geri rúgás sarokkal
kake kampó, kereszt
kake-dachi (kosa-dachi) kereszt állás
kakewake-uke védés / nyitás mindkét alkarral; "nyitó" védés; szétfeszítő védés
kakuto csukló felső része, ütőfelület
kamae pozíció, állás, tartás
Kamae-te! Vedd fel a kijelölt pozíciót!
kami 1. felül, felső 2. shinto istenek, szellemek neve 3. papír
kamikaze "isteni szél", a II. Világháború öngyilkos japán pilótáinak neve
kancho főpap, nagymester, igazgató
kanji kínai írásjelek
Kanku Sho, ~ Dai mesterkaták, jelentés: szerénység, alázat, tisztelet "az égre nézve"
Kano Jigoro a modern Judo megalkotója
kansetsu térdízület
karak 1. üres (kínai) 2. -tól, -től
kara-te "üres kéz"
Karate-do Okinawai eredetű japán harcművészet, kialakítója Funakoshi Gichin. Jelentése: "az üres kéz útja". Funakoshi mester meghatározása szerint a karate-do célja nem a győzelem vagy vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése.
kata 1. váll 2. nyelvtani fogalom: kettő közöl az egyik, pl: kata te = egyik kéz 3. formagyakorlat
katakana japán írásmód, az idegen külföldi szavak fonetikus leírása
katana ősi japán kardfajta, a szamurájok jellegzetes fegyvere
keage lendülő, köríven felfelé haladó, visszacsapódó rúgás
keiko edzés, gyakorlat
keito hüvejkujj első ízülete, ütőfelület
kekomi szúró, behatoló rúgás
Kempo kínai eredetű harcművészet
Ken 1. ököl 2. kard
Kendo "a kard útja", a kardvívás művészete
kento az ököl pereme, valamint az azon végzett fekvőtámasz
kentsui "kalapácsököl", (ütőfelület)
keri / geri rúgás
ki 1. fa 2. belső erő, ld. "chi"
kiai szellemi és testi erő egyesítése, harci kiáltás
kiba-dachi "lovagló" terpeszállás
kihaku küzdőszellem, lelkierő, "spirit" (angolul)
kihon bázisgyakorlat, alapiskola
kihon-ippon-kumite az alapiskola elemeiből álló páros küzdőgyakorlat
kime testi-szellemi-akarati összpontosítás, egy pillanatba sürített energia
kimono hagyományos japán öltözék
kin-geri rúgás lágyékra
kiri vágni, hasítani
kiri-kaeshi gyors, dinamikus lábváltás
kizami elöl lévő oldallal végrehajtott támadás, ütés vagy rúgás
kizami-ashi elöl lévő láb
kizami-geri elülső rúgás
kizami-zuki elülsőütés, "szúró ütés"
Kobudo ősi japán hagyományos, fegyveres harcművészet (bo, tonfa, kama, nunchaku, sai)
kokoro / shin lélek, szív
kokutsu-dachi hátulsó súlypontú állás
kokyu légzésellenőrzés, légzésritmus
kosa-dachi kereszt-állás
koshi (chusoku) a talp ujjak alatti párna
kuatsu / kappon lapán segítségnyújtási, élesztési eljárás
kumite küzdelem
kun eskü, fogalom, jelmondat
Kung Fu a kínai harcművészet összefoglaló neve (japánul: kempo)
Kyokushinkai erő-centrikus karate stílus, megalkotója Masutatsu Oyama
kyu 1. osztály fokozat 2. tanulófokozat 3. fiú 4. a kilences szám
Kyudo "az Íj Útja", íjászat harcművészete
Kyushu Japán déli főszigete
maai / maha Küzdőtávolság, az ellenféltől való helyes távolság, ahonnan eredményesen lehet támadó vagy védekező akciót végrehajtani
mae előre, elől
mae-ashi elülső lábbal
mae-geri előre történő rúgás
mae-ni előre irányuló
mae-te mozdulatlan vállal végrehajtott elülsőkezes gyors ütés
makiwara ütőfa, hagyományos karate erősítőés pontosító edzőeszköz
Matsumura Sokon okinawai karate mester, Sakugawa tanítványa, Itosu mester tanítója
mawashi körívű, forgató
mawashi-uke köríves védés
mawashi-geri köríves rúgás
mawashi-zuki köríves ütés
mawate fordulj meg
Meikyo mesterkata
migi jobb oldali
mikatsuki-geri "félhold" rúgás
Miyagi Chojun nagymester, a Goju-ryu karate stílus megalkotója
mokuso szellemi összpontosítás, meditatív pihenés
moro-te kettős kéz, kétkezes
moro-te-uke kétkezes, erősített védés
moro-te-zuki kettő kézzel egyszerre ütés
mu Zen-filozófiai" fogalom, a "nem cselekvés", szándéktalanság, a "satori" elérésének feltétele
mushin "közömbösség", a tudat üressége, zen-filozófiai fogalom
mushubi-dachi "V" állás vagy tisztelgőállás
nagai hosszú
nagashi söprő, elvezető
nagashi- uke csúsztató, elvezető védés
nagashi-zuki csúsztatótt ütés, amely védésben folytatódik
naginata japán "alabárd", lándzsa-kard, melyet főként a női szamurájok használtak. A mai naginata-do harcművészet alapfegyvere
nakadaka-ken ütőfelület, a középső ujj első ízülete
Nakyama Masatoshi Nagymester (9 dan) JKA volt főinstruktora (1913-1987), funakoshi mester első tanítványa, majd munkatársa, illetve szakmai utód lett. Az ő érdeme a karate elterjesztése a világon, valamint a nemzetközi instruktorképző hálózat létrehozása
nami gaeshi befelé védés lábbal
naore felállás, yoi-dachiba, kiinduló helyzet, meghajlás
Natte! Pihenj!, Lazíts!
neko macska
neko-ashi-dachi macskaláb állás
ni 1. a kettes szám 2. valaminek az irányába, felé
nidan kétszeres
nidan-geri kettős rúgás
nihon kettős
Nihon / Nippon Japán
nihon-nukite kétujjas szúrás
Nijushiho mesterkata, "24 lépés"
ninja bérgyilkos a feudális Japánban, jelentése:"titokban maradni"
Nishiyama Hidetaka Nagymester (9dan), JKA kiemelkedő alakja, funakoshi mester tanítványa, jelenleg Los Angelesben él az ITKF (Internacional Tradicional Karate Federation) világszervezet létrehozója, és jelenlegi vezetője
no 1. birtokos eset, ...nak a valamije, 2. japán színházi zenés m?faj
nogare teljes légzés
nukite ujjhegy (szúró ütőfelület)
nunchaku ősi népi fegyver cséphadaróból
obi öv
oi-zuki elülső oldali ütés lépésben
Okinawa Japán fennhatósága alatt lévő Ryu-Kyu szigetcsoport legnagyobb szigete, a Karate bölcsője
okuri-ashi lábzárással történő váltott lábas csúsztatott lépés
origami japán papírhajtogatás művészete
osae-uke lenyomó, leszorító védés
Oss! 1. Értettem! 2. az üdvözlés szava a karatéban
o-tagai-ni, rei felszólítás a küzdő felek egymás közti üdvözlésére
otoshi ejtés, sújtás lefelé
otoshi-uchi súlytás lefelé
 
 
randori laza gyakorló küzdelem (Judo)
Rei! Üdvözlés!
ren kapcsolódó, többszörös
ren-geri kettős, rúgás váltás
renoji-dachi "L" állás
renraku-waza kombinációs technika
renroku kombináció
ren-zuki kettős, ütés váltás
Ritsu Rei! Álló üdvözlés!
roku a 6-os szám
ryu stílus, iskola, módszer
sabaki kitérés
Sagaru! Hátrafelé (haladj)!
sai ősi japán kézifegyver (vívóvilla)
saigo utolsó
samurai japán harcos, lovag a feudalizmus korában
san 1. a 3-as szám 2. "Úr", "Hölgy" (név után)
sanbon / sambon háromszori
sanbon-kumite háromlépéses kötött, gyakorló küzdelem
Sanchin mesterkata
sanchin-dachi "óraüveg" állás, légzőállás
satori hirtelen megvilágosodás, az "üresség" állapotának elérése, a végső tudás. Zen filozófiai mozgalom
Sayonara! Viszont látásra!
seiken mutató és középső ujj alapízülete (ütőfelület)
Seipai mesterkata
seiryuto (tate-shuto) függőleges kézél (ütő- és védőfelület)
seiza japán ülésmód, térdelés
sempai randógidős edzésvezető
sensei tanár (3. dan-tól)
seppuku rituális öngyilkosság (hasfelmetszés, "hara-kiri")
shanbon-zuki egy lépésben történő, három ütés váltott kézzel (jodan, chudan, chudan)
Shaolin kínai kolostor, az antik Kung-Fu bölcsője
shi 1. a 4-es szám 2. kevés, kissé 3. harcos, lovag
shiatsu kínai eredetű japán masszázs
shichi a 7-es szám
shihan tanár, nagymester (7. dantól)
shiho 1. négyszög 2. mind a négy irányban
shiho / shiko-dachi "négyszög" állás
shi-ho-geri négy irányba, azonos lábbal végrehajtott rúgás
Shikoku Japán déli főszigete
shin jelentése: szív, igazság, "a szellem és akarat egysége"
shinai bambusz gyakorlókard (kendo)
Shinden szentély
shinken shobu "küzdelem a halálig"
Shinto "Istenek Útja", japán államvallás
Shito-ryu karate stílus
shizen-tai kiindulóhelyzet, alapállás: (musubi-, heisoku-, hachinoji-, teiji-, renoji)
shochin-dachi (fudo-dachi) szilárd, "rendíthetetlen" állás
shomen 1. előre irányuló 2. oltár
Shomen-ni Rei Oltár felé üdvözlés. Köszönés: "Egy irányba haladunk"
Shoto "Hajladozó Fenyő" (kínai) Funakoshi mester költői állneve
Shoto-kai Funakoshi mester tanítását követő ortodox iskola
Shoto-kan A legnagyobb karate stílus, amely az egész világon elterjedt , kölönböző világszervezetekkel rendelkezik. (JKA, IAKF, ITKF, SKI, AJKA, Fudokan, stb.)
shu kéz (kínai)
shumotsu-undo edzés végi levezetés (testi és lelki)
shuto külső kézél (ütőfelület)
shuto-uchi csapás kéz éllel
shutouke védés kéz éllel
SKI Shotokan Karate International Kanazawa sensei által vezetett Shotokan világszövetség
Sochin mesterkata
sokumen oldalra
sokutei a láb talpa
sokuto a láb külső éle
soto külső
soto-ude-uke külső alkaros védés
suigetsu gyomorszáji idegfonat, testközépen lévő életpont
sukui-uke merítő, elvezető védés
Sumo tradícionális japán birkózás
sun dome kontroll távolság, a sérülésveszélyből adódóan a technika végpontja és a célpont közötti minimális térköz (1-2cm)
sune sípcsont
suri-ashi csusszanás lábbal
sutemi esés, vetődés
tachi hosszú japán kard
tachi / dachi állás
Tachikata "mindig szilárdan állni " elve (de a gyors mozgás lehetősége adott)
Tae-kwon-do koreai harcmővészet, megalkotója Choi Hong Hi
Tai-Chi-Chuan ősi kínai harcmővészet
Taikyoku tanulókaták (sodan, nidan, sandan), "testerő fejlesztő"
tai-sabaki oldalirányú elmozdulás, köríves testkitérés
Tai-so-Nippon japán stílusú gimnasztika
tameshiwari töréstechnikai erőfelmérés
tanden alhas, köldök, súlypont
tanto tőr, rövid kard
Tao "Út az Énhez" filozófiai irányzat, (taoizmus) alapította Lao Ce
tatami 1. hagyományos japán szőnyeg 2. Judo edzésen használt szőnyeg
tate függőleges
Tate! Felállni!
tate-shuto (seiryuto) függőleges kézél (ütő- és védőfelület)
tate-zuki ütés függőleges ököltartással
te kéz
teiji-dachi "T" állás
teisho tenyérpárna (ütő- és védőfelület)
Tekki mesterkata, "Vaslovas"
ten égbolt
Tenno 1. "Égi", "Mennyei", a japán császárok neve 2. tanulókata (alapkata)
tetsui (kentsui) "kalapácsököl" (ütőfelület)
tobi ugró, repülő
tobi-geri rúgás felugrásban
tokonoma házi szentély, oltár a japán lakásban
tokui kedvenc, kiválaztott
tokui-waza kedvenc technikák
tonfa ősi japán népi fegyver
tori támadó, támadás
torii fa vagy kő kapu a shinto szentély előtt
tsukami fogás, szorítás
tsukami-uke "megragadó" védés
tsuki 1. hold 2. ütés 3. hónap
tsuru daru
tsuru-ashi-dachi daru láb állás
uchi 1. belső, befelé 2. csapás
uchi-hachinoji-dachi befelé fordított, vállszélességű, készenléti , "nyolcszög" állás
uchi-mawashi-geri köríves rúgás a bleső oldalról
ude alkar
uke védés
ukemi-waza eséstechnika
undo edzés előtti ráhangolódás, bemelegítés (testi, lelki)
Unsu mesterkata
ura hátsó, fordított
ura no kata fordított kata
ura-ken ökölhát csapás
ura-zuki ütés alulró felfelé, függőleges "horog" ütés
ushiro hátra, hátul
Uyeshiba Morihei nagymester, az Aikido megalkotója
wa 1. körkörös 2. harmónia, összhang
Wado-kai a Wado-ryu elődje, őse
Wado-ryu "a Béke Úja", karate stílus megalkotója Hironori Otsuka
wakizashi rövid kard, a szamurájok második fegyvere
Wankan mesterkata
wanto / shubo alkar
nai wan belső felület
gai wan külső felület
hai wan hátsó felület (könyök felőli)
shu wan első felület (tenyér felőli)
waza 1. technika, jártasság 2. művészet, metódus
yabusame 1. hagyományos japán asszimetrikus íj 2. vágtató lóról gyakorolt íjászat
yakusoku-kumite előre meghatározott feladatokból álló gyakorló küzdelem
yakuza bandita, japán "maffiózó"
yama hegy, hegység
yama-zuki "hegy ütés", kettős ökölütés
Yame! Állj!
yang "Napsugár", a férfiasság, az aktivitás filozófiai fogalma
yari hosszúnyelű bambuszlándzsa
yin "Holdsugár", a nőiesség, a passzivitás filozófiai fogalma
Yin és Yang a Világmindenség poénaritásának értelmezése a taoista filozófiában
yoga (jóga) (szanszkrít) indiai, vallási, filozófiai, tanítás, életforma, testi és szellemi gyakorlatok
Yoi! Felkészülni!, Figyelem!
yoi-dachi készenléti alapállás
yoko oldalra, oldalsó
yoko-geri rúgás oldalirányba
yoko-kamae oldalsó készenléti kéztartás
yoko-keage felcsapódó rúgás
yoko-kekomi beszúró rúgás
yoko-uchi csapás oldalra
yonhon négyes, négyszer
yonhon-nukite négyujjas szúrás, döfés
yori-ashi csusszanás két lábbal egyszerre, közben a test megtartja helyzetét
yoten kiemelt, hangsúlyozott
yubi ujj
ko~ kisujj
kusuri~ gyűrűsujj
naka~ középsőujj
hitosashi~ mutatóujj
oya~ hüvelykujj
yudansha a fekete öv viselője, dan fokozat birtokosa, "felnőtt"
yukuri lassan
za ülés
zanshin 1. éber, nyugodt készenléti állapot, csendes medictáció 2. teljesség 3. tökéletes befejezés" a katában 4. koncentrált testi és szellemi állapot a küzdelemben, ami azt jelenti, hogy az ellenfelet, fizikai és szellemi vonatkozásban egyaránt ellenőrzés alatt tartani
Za-Rei! Üdvözlés ülve!
Zazen meditációs ülés, Zen-meditáció
Zen Kínai Chan, a buddhizmusból eredő valláásfilozófiai irányzat, a meditáción és a "kiüresedés" elvén alapul, a budo művészetek filozófiai alapja
zenkutsu-dachi elülső súlypontú állás